Örömmel jelentem,hogy megértem,akár egy megy. Két hónapi tömör gyönyör, kettes típusú kétoldali farpofa elhalás és agyérgörcs után ennyit értem. Kb. 3 óra és vége 4 év megpróbáltatásainak... Nem volt olyan "nagy durranás", mint amire egy naiv lélek számít, de mégis, azt mondhatom,hogy ismét letettem valamit az asztalra a nyelvvizsga után. Nem vagyok maradéktalanul elégedett magammal, de nincs bűntudatom vagy ilyesmi inkább csak az az üres érzés, még csak nem is esett le a vállamról semmiféle súly... még nem fogtam fel csak felkészülök rá,hogy a későbbiekben mit is kell majd felfognom... Annyira furcsa, először is fáj a lábam, pedig alig jártam valamicskét és a sarkam se volt vagy öt centi, de annyira elszoktam a jövés menéstől. Viszont fekveülésbenfetrengésben azt hiszem, világbajnok is lehetnék vagy indulhatnék a címért... Tudom,tudom, lesz ez még durvább is, de minden minden domb előtt azt hisszük,hogy "uh, már csak ezen kéne magam átmásztatni és utána jön a lejtő" ja csak, arról nem szól a fáma, hogy mikor felérsz a tetőre és körbenézel további dombokat látsz és elvétve egy-két hegyet is... Másodszor pedig nem tudok magammal mit kezdeni... nincs kedvem még semmibe se ma belekezdeni, még az írásba sem... fáradt vagyok,de nem tudtam elaludni, holnap pedig vár a jól kiérdemelt shopping túra, hogy ápoljam női énem és még mennyi minden. Nem akarom,hogy a nyár érdemtelenül teljen. Ez vicces, két hónap szenvedtetés és utána két hónap nyár... Vajon hová vesznek fel? Vajon lesz e gólyatábor? Vajon eljutok e a Bodies-ra? Vajon befejezem e a Végre-t. Ez utóbbiban erősen bízok,sőt annyi ötlet merült fel bennem! Új célok, új remények! "A new name, a new life." mondotta volt Sylar.

"Nos", hogy ezzel a drámai szófordulattal kezdjem...Közben kigondolom,hogy mivel is kezdhetném szentimentális jegyzeteimet...

Egész délelőtt és délután gyomorgörcsöm volt, ha finoman akarok fogalmazni. Annyira készültem meg már lejátszottam gyakorlatilag az egészet az agyamban,persze ahogy szokott az lenni, kb. semmi se úgy sikerült,ahogy elterveztem, pedig nem is hittem volna,hogy lehet még annál is jobb variáció. ^^

Kisebb anyás hm... hogy is mondjam, "közjáték" után, na jó, benne hagyta már legalább negyedjére a lakáskulcsát a postaládánkban. De miért nézi meg elmenet a postát? Rejtély... mindenesetre, a szomszédnéni szerint ez "felhívás keringőre" és szerintem is. És így be kellett kukkantanom az általánosba, átfurakodni kisírt szemű anyák és fáradságtól sivítozó gyermekek tömegein, megkeresni azt a tantermet,amiről azt sem tudtam,hogy hol van, de már a portást sem ismertem, szóval... de elintéztem.

Majd kedves fuvarozónk, nevezzük Varró Tihamérnak... na jó,ez elég nevetségesen hangzik,akkor maradjunk csak a T.-nél. Szóval T. szerencsésen eljuttatott minket és a tortát természetesen a helyszínre, ahol már vártak ránk és erőteljes köhögéssel jelezték jelenlétüket is. Asztalunk persze nem volt... lefoglalva... Minek jártam le a lábam, tévedtem el és kerültem kínos szituációkba miatta? Huh... de most már mindegy. Egész jó hely lett,ahogy a pöfögő ifjúság szétszéledt mellőlünk.

És érkeztek sorra a vendégek és hozták az ajándékokat! Mert nem az a lényeg,de azért egy elég meghatározó pontja egy szülinapi bulinak, mármint az ajándékozás meg a gyertyafújásvalamitkívánás (amit már vagy két hete megejtettünk...) és a tortaevés. Szóval az ajándékok nagyon találóak voltak, olyan kíváncsi voltam,hogy mire gondolnak vagy "mire gondolnak,hogy én mit gondolok" az emberek...

D. a Házi áldást adta nekem, amin annyira meglepődtem,mint még semmin! Annyira örülök neki,hogy emlékezett vagy Á. emlékezett erre, mert meséltem, de vagy egyszer-kétszer, hogy nagyszüleim "rumliszobájának" falán is lógott egy ilyen áldás, csak az egy tányéron volt. És gyakorlatilag ezzel keltünk és feküdtünk. Most már az a ház se áll és... szóval örültem neki,nagyon. Amin még meglepődtem az T. ajándéka volt a The Walking Dead!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Már tettem róla korábban említést... de ismeretségemben max. csak miattam ismerik az emberek, "ismerik" az túlzás, inkább nem kérdezik meg már olyan hangosan,hogy "Az meg mi a...?" A 3. kötetet,mert ez képregény, a sorozatban is ez az évad fog következni, de azért nem kicsit más ez... páran élnek,akik a sorozatban már régen alulról szagolják az ibolyát, néhányan pedig csak úgy új karakterek, ugyanis már vagy a felénél tartok (egy este alatt)... Laura szerint "Nem élvezem ki igazán!" és, hogy "Nem figyelem meg a képeket!" Hát... meglehet, de nem bírom ki. Aztán T. (egy még nem említett T.) csinált egy első benyomásra "matyó hímzéses", másodikra "kalocsai mintás" (ki tudja ezt megkülönböztetni) pólót. V.-től véres könyvet kaptam,ami "Tetszeni fog nekem!" Hát... remélem, hogy elég... véres, na jó, nem... Aztán T.-től (a Varró Tihamértól) egy táblácskát,ami találó,erre még rákérdezek. Csak annyit mondok még: konyakos meggy... ("Isten áldása"...ahogy apa mondaná,csak azért teszem idézőjelbe,mert azért ő a tökfőzelékre is ezt mondja, de azért hol van a tökfőzelék a konyakos meggyhez képest, remélem,az alkoholizmus nem itt kezdődik...), aszalt gyümi minden mennyiségben és pocket coffee... Hogy ezek a vendégek,már ilyen szempontból is megkapnák a szuper brand elismerést, az nem kérdéses. Jaj a kaktusz, J.-től kaktuszt kaptam! Hm... remélem legalább egy hetet kibír velünk... valahogy nem vagyok jó hatással a növényekre.

A tortát is elfogyasztották,na jó még mára maradt egy szelet,de azt meg mi pusztítottuk el Laurával. Nagyon finom volt. De a villakészlet hiányosan maradt vissza... Összeillett minden, Á.-nak tetszett volna...

Beszélgettünk, csocsóztunk, sétáltunk, nevetgéltünk, ettünk, ittunk... Remélem,hogy mindenki jól érezte magát, mert én nagyon! Olyan kis édes volt mindenki!!! Na igen... a túlzott érzelmességet megpróbálom visszaszorítani,mert különben vagy... még legalább öt sok "!" jelet írhatnék. :) Aztán beesteledett és haza indultunk. Zs.-t elvittük a padjához. hm... még annyi mindent írhatnék, hogy hogy zúgtak el egyesek majdnem a mosdóba, hogy megtudtuk, milyen színű a tonik, mennyire fotogén L., hogy egy kicsi testbe hogy fér bele egy korsó sör... hm.,már ezért megérte... És a "kietlen" város, a villogó sárga lámpák, a hűvös levegő...

Jövőre megismételhetjük!

"és ha majd megunja a fákat,

Mikor és miért érzi azt az ember, hogy meg kell változnia? Idomulnia a környezetéhez, behódolni majd beletörődni... Miért nem vagyok úgy jó,ahogy vagyok? Vagy miért nem vagyok így elég? Talán mások miatt, mert könnyebb ezt mondani...mint beismerni, hogy "magam" miatt. Azt hiszem ez a legnehezebb, eljutni arra a pontra,hogy "megelégszünk magunkkal". Nem azért,mert egyebet nem tehetünk, csak ennyit érünk, hanem ,mert ezek vagyunk mi és egy életünk van. Olyan akarok lenni,amilyen vagyok. Tény,hogy a "helyes" utat megtalálni időigényes és csúszós kövekkel van szegélyezve, de megérheti. Persze könnyű mondani... és még könnyebb elővenni ezt a szókapcsolatot: "Miért nem vagyok olyan,mint...?"

A bölcsesség tapasztalatokból fakad, de mivel nem vagyok még aggastyán... De azt megtanultam,hogy a befőttes üvegbe tett béka sem változik darázzsá, ha ki akar szabadulni (és perce herceggé sem, pedig azt nem bánnám...), hanem elrugaszkodik és megpróbál kiugrani... (És tudom,hogy ennek se füle, se farka... :D )

szárnyakat növeszt és elrepül"

Hm... reggel felébredtem,mondván,hogy kerülök ide,hát az előbb még a volt általános iskolában voltam a volt osztálytársaimmal meg pár mostanival... izi, aztán rájöttem,hogy: Jé,ma még érettségim is lesz! Hurrá! Aztán az is megvolt, jaj nem részletezem,mert már minden testnyílásomon át folyik,hogy mit húztam, hogy és mint volt stb.

Aztán végre intézkedhettem: séta,séta--> közeledünk és uhh... --> elintézés majd sikeres eltévedés és rossz irányba menés... ciki,de nem látta ismerős arc. ---> magunk összeszedése,mikor megtaláltuk a helyes utat---> mindenféle dolgok összeszedése---> go,go,go haza. (Röviden és tömören.) Miért van az,hogy míg egyes közlekedési lámpák állandóan zöldek,úgy mások meg állandóan pirosak?

Felhő jelentés: határozottan felhős,esik és olálá,de meleg van... a nyár nem az én évszakom.

Kényelmetlenkedve (ha ilyen szó nincs,akkor is leírom...) keltem, mert hiszen az ébredés borzalmas, de csak egy pillanatig fáj,mint a védőoltás vagy a vérvétel,ami után egy tenyérnyi lila-zöld-sárga-kék-piros folt marad az ember könyökhajlatánál... De a kedv, nem vész el. Később kiderült,hogy utcaseprő már lehetek és ezennel kérem az itt megjelenő, mélyen tisztelt publikumot, hogy ha erre kerülne sor, szemeteljenek csak lelkesen,egyébként ne, inkább ne... Majd meztelen férfi felsőtesteket lestem ugyancsak lelkesen, mellettem a "lehelletek" kábulatában lévő Nesch-el, vagyis ehelyett inkább a füzeteimbe lestem szorgosan, de szó se róla... Majd pocsolyába léptem és sáros lett a már igencsak nem új, de felettébb strapabíró cipőm. Később zarándok a kv automatához kedves társaságban, egy kis nosztalgia... Aztán a Pavlovi reflex tesztelése a zöldséges előtt, de nem... a zöldségek miatt! Aztán ruhapróba a "tiszta sztereó" varrónőmmel és lábbusz haza. Felhő jelentés: semmi különös, volt már szebb is. Hold jelentés: jelen pillanatban (23:34) Telihold van és innen pont rálátni. Szép! A holnapi program: tömör-gyönyör biológia és lekvár evés,amíg bírom szusszal és űrtartalommal. Adios